A mexikói Angel Herediával, a sztárok 33 éves dopping dílerével a Der Spiegel című német hetilap készített interjút, ebből közölte az alábbi részelteket a zona.hu. Heredia szerint a dopping elérte a sport minden szintjét, különbség csak a technikai színvonalban van. Állítja, a 100 méteres síkfutás pekingi olimpiai döntőjében 8 doppingoló sprinter áll majd rajthoz.
Két éven át bujkált álnéven Texasban, de aztán az FBI megtalálta. A bizonyítékok - lehallgatott telefonbeszélgetések, elcsípett e-mailek, számlakivonatok - hatására megtört, és beszélni kezdett. Végül kiegyezett a hatóságokkal, vállalta az együttműködést és azt, hogy mindent elmond, és hogy csak az igazat.
- Megnézi a százméteres síkfutás pekingi döntőjét?
- Persze, de tiszta olimpiai győztest nem fogunk látni. Még csak tiszta résztvevőt sem.
- A nyolc futóból...
- ...nyolc be lesz doppingolva.
- Ezt persze bizonyítani nem lehet.
- Mégis kétséget kizáróan így van. A 10,0 és a 9,7 másodperc között a dopping a különbség.
- A szerek képesek bárkiből világrekordert csinálni?
- Nem, ez tévhit. Valójában elképesztően keményen kell edzeni, nagyon tehetségesnek kell lenni, és szükség van egy edzőkből és segítőkből álló tökéletes csapatra is. És csak ezután teszik hozzá a legjobb doppingszerek a különbséget. Ez az egész egy kompozíció, egy szimfónia. Minden mindennel összefügg, és a szerek hosszú távon játszanak szerepet: segítenek abban, hogy ki tudd magad pihenni, hogy el tudd kerülni a leépülési fázisokat. Röplabdázni a strandon, az lehet, hogy egészséges - az élsport nem az. Szétrombolod a tested. Marion Jones például...
- ...ötszörös érmes Sydney-ben...
- ...olyan keményen edzett, hogy az páratlan. A szerek védték a sérülésektől. Aztán győzött, és begyűjtötte az érmeket.
- Büszke rá?
- Igen, persze, még mindig. Hatalmas teljesítmény marad, és ne gondolják, hogy Marion vetélytársai szerencsétlen becsapottak voltak.
- Nem amerikai problémáról van szó?
- Micsoda? Minden ország, minden szövetség, minden élsportoló érintett, és a felelősök közé tartoznak a nagy cipőgyártók is, a Nike, az Adidas. Ismerek sportolókat, akik rekordokat futottak, egy évvel később megsérültek, és jött a telefon: ötven százalékot leveszünk a szponzori pénzedből. Mit gondolnak, mit tesznek ilyenkor ezek a sportolók?
- Magyarázza el, ön mit tett az ügyfeleinek?
- A sportolók állandóan pletykákat hallanak, és aggódnak: a konkurenciának más trükkjei vannak, hogy elkaphatják őket, ha utaznak. Nem szabad hibázni, mert egy hiba karriereket tesz tönkre.
- Tehát a sportolók terapeutája lett doppingügyekben?
- Inkább edzőjük. Együtt találtuk ki, melyikük szervezetének mi a jó, és hogy milyen lebomlási időkkel kell számolni. Javaslatokat készítettem koktélokra és kúrákra, attól függően, hogy a sportoló mennyi pénzt szánt rá. Utcai doppingszerek olcsón, dizájnerszerek néhány tízezer dollárért.
- Marion Jonesnál?
- Nála a pihenőfázisok voltak a kritikusak. Versenyről versenyre ment 2000-ben, szüksége volt pihenésre. Kapott EPO-t, növekedési hormont, adrenalininjekciókat, inzulint. Az inzulin edzés után segít a fehérjeitalokkal együtt, mert gyorsabban szállítja a fehérjét és az ásványi anyagokat a sejtekhez.
- Jones félt az injekcióktól.
- Igen, ezért kevert össze három alkotóelemet egy injekcióba az akkori férje, C. J. Hunter és az edzője Trevor Graham. Pedig nem ajánlottam nekik, szerintem kockázatos volt.
- Milyen kapcsolat fűzte a sportolóihoz?
- Üzleti. Határértékekről és adagolásokról volt szó. Marionnal ritkán beszéltem. Az edzőjén keresztül futott a dolog.
